Általános információk

NYME-Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet

<h1 align="center">Az Intézet rövid története</h1>

A mechanika mint évezredes tudomány , a mérnökképzésnek ma világszerte alapozó, előkészítő stúdiuma. Modelleket tárgyal és így a műszaki szemlélet alakításában, valamint a mérnöki tervező, fejlesztő munka mmegalapozásában meghatározó jelentőségű.

 

Tudományos szerepét tekintve talán Leonardo da Vinci megállapítása a legtalálóbb, miszerint "a mechanika a matematikai tudomány paradicsoma, mert vele jutnak a matematika gyümölcseihez."

 

A következőkben a tárgy oktatásával, kutatásával kapcsolatban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen, illetve a jogelőd intézményeiben említésre méltó eseményeket , eredményeket , tendenciákat igyekszünk kiemelni, bemutatni.

 

A Mechanika oktatásának kialakulása olyan folyamatnak tekinthető, melynek kezdete visszanyúlik a Bányászati Tanintézet, ill. Akadémia (Selmecbánya) tantervébe, amikor - bár egyéb tárgyakban szerepeltek mechanikai ismeretek - önálló tárgyként nem oktatták. Önállóan 1808-tól az Erdészeti Tanintézet tanterve tartalmazza először külön tárgyként a Mechanikát mindössze 2 óra/hét elmélettel 1846-ig.

 

A tárgy jelentőségének fokozatos növekedését, ill. változásait jól tükrözik az Intézményünk történelmi korszakainak tanterveiben szereplő heti óraszámok elmélet (E) és gyakorlat (Gy) bontásban. Ezeket a következő táblázatban foglaltuk össze:

________________________________________________________________________

Ssz.     Év            Intézmény neve                  Oktatott szemeszterek      Mechanika 

                               (főhatósága)                             száma                       E+GY 

              

I.   1770-1808      Bányászati Tanintézet,                          2                         -

                        ill. Akadémia Selmecbánya

                    (Osztrák Császári Udvari Kamara) 

 

II. 1808-1846       Erdészeti Tanintézet

 (1811: első              Selmecbánya

   tanterv)            (Osztrák Császári Udvari kamara)  4  (1811-től 6 )              2+0

 

 

III. 1846-1866       Bányászati és Erdészeti Akadémia

                                 Selmecbánya

                            (Osztrák Császári Udvari kamara)                    6            5+0

 

IV. 1866-1904        Bányászati és Erdészeti Akadémia

                                  Selmecbánya

                            (Osztrák-Magyar Monarchia Királyság)              6            5+0

 

V. 1904-1919         Bányászati és Erdészeti Főiskola

                                   Selmecbánya

                             (Osztrák-Magyar Monarchia Királyság)              8           3+2

 

VI. 1919-1934        Bányászati és Erdészeti Főiskola

                            Sopron 1922-től Bányamérnöki

                            és Erdőmérnöki Főiskola , Sopron

                            (Magyar Tanácsköztársaság

                             1929-től:Magyar Királyi Vallás és

                             Közoktatási Minisztérium)                                8           5+4

 

VII. 1934-1949       József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi

                             Egyetem, Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara

                             Sopron (1945-től : Magyar Népköztársaság)       9           6+5

 

VIII. 1949-1962       Műegyetem Erdő- és Földmérnöki Kara, Sopron; 

                              Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara 1950-től  

                                    Erdőmérnöki Főiskola Sopron

                                    ( Magyar Népköztársaság)                          9          5+4

 

IX. 1962-1995          Erdészeti és Faipari Egyetem Sopron,

                               Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki kar

                              (Magyar Népköztársaság, majd 1989-től

                                         (Magyar Köztársaság)                          10         7+6

 

X. 1995-2000           Soproni Egyetem Sopron, Erdőmérnöki és Faipari 

                              Mérnöki kar (Magyar Köztársaság) 5 szakon

                              átlagosan 3 szemeszter                                 2+3 szakonként

 

XI. 2000-                 Nyugat Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki és 

                              Faipari Mérnöki kar (Magyar Köztársaság)

                              5 szakon átlagosan 3 szemeszter                     2+3 szakonként

_______________________________________________________________________

 

A tanszék és vezetése

Az intézmény 1904. évi reorganizációja idején Boleman Géza rendkívüli tanár adta elő a mechanikát és az erdészeti géptant. Az 1906-ban újonnan szervezett Mechanika Tanszék vezetésével Kövesi Antal rendkívüli főiskolai tanárt bízták meg , aki 1907-ben kapott rendes tanári kinevezést. A Mechanika Tanszéket 1947-ig vezette, s bár nyugdíjba vonult, még 1951-ig oktatott. Az 1906 előtti időben az Erőműtant Hermann Emil oktatta.

 

Az 1947-62 közötti időszakot a Mechanika szempontjából átmenetinek lehet tekinteni. Kövesi Antal professzor nyugdíjazását követően a tárgy oktatása az Erdőfeltárási és Gépesítési Tanszék - mint kerettanszék - hatáskörébe került, bár egy ideig még az oktatást Kövesi látta el. Ez a kerettanszék ebben az időben a Mechanikát , a Gépészeti tárgyakat, az erdészeti szállítóberendezéseket- út-, vasút-, hídépítéstant és az acélköteles berendezéseket- oktatta, mint integrált műszaki stúdiumot. Később - 1959-ben - az Erdészeti GéptaniTanszék különválásával a Mechanika is ide került, előadója Rónai Ferenc egyetemi adjunktus volt.

Ebben az időszakban - és ez a kerettanszék hátrányaként említhető - csupán a Mechanika oktatása folyt egy bizonyos szinten, a tárgy keretében kutató munkára nem jutott kapacitás.

 

1962-ben a kétkarú Erdészeti és Faipari Egyetem megalakulásával, A Faipari Mérnöki Karon önálló Mechanika Tanszék létesült, mely - a többi alaptudományi tanszékhez hasonlóan - a tárgy gondozásával járó feladatokat mindkét karon ellátta. A két kar kialakulásával- mely akkor már európai tendencia volt - az erdőmérnökképzés profilja szűkebb lett, a faipari területen viszont jelentős bővülés mutatkozott, főképpen a bútoripari és építőipari terület felsőszintű oktatásának a bevezetésével. A Mechanika feladatai a két karon különváltak, az erdőmérnökképzés tanterve szerint az erdészeti gépészeti, szállítási és anyagmozgatási, vízgazdálkodási és anyagismereti tárgyakat kellett a mechanikai tananyagnak megalapoznia, a faipari mérnökképzés tantervének megfelelően pedig a faipari gépészeti, szállítástani, belső anyagmozgatási, mechanikai megmunkálással foglalkozó, továbbá a különböző faipari szerkezetek tervezésével, gyártásával kapcsolatos és a faanyag vizsgálatával összefüggő studiumok előkészítését kellett megfelelő szinten biztosítania. Emiatt a faipari mérnökképzésben - gépészeti és faszerkezeti igényeknek megfelelően- új mechanika tananyag kialakítása vált szükségessé. Ebben az ipari igényeket figyelembe véve, a merev és rugalmas testek statikája mellett nagyobb hangsúlyt kapott a kinematika a mechanizmusok kinematikájával, a kinetika lengéstan alapjaival és faipari alkalmazásaival, valamint a faszerkezeti elemek méretezésének legfontosabb tudnivalóival.

Emiatt - bár az első programok négy félévre készültek- mechanika itt három féléves szigorlati tárgy lett, míg az erdőmérnökképzés megelégedett a két féléves, kollokviummal záródó tananyaggal.

 

1999-ben átalakult Soproni Egyetem szervezeti felépítése. Korábbi tanszékek egyesülésével ( vagy profiljuk bővülésével) intézetek alakultak. A Műszaki Mechanika Tanszékből Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet lett. Benne két tanszék "kezdeménnyel". A "Műszaki Mechanika intézeti tanszék" végzi a törzsanyagbeli mechanika oktatását, a " Tartószerkezetek intézeti tanszék" pedig az 1994-ben beindult Faszerkezet-tervező szakirány kötelező és fakultatív tárgyait adja le.

 

A Mechanika Tanszék vezetésére 1962-ben Dr. Rónai Ferenc kapott megbízást, a tanszéket 1991-ig vezette, 1973-ig docensi, 1973-tól egyetemi tanári minőségben. 1961-ben egyetemi doktori címet, 1968-ban kandidátusi fokozatot és 1990-ben a műszaki tudományok doktora fokozatot szerezte meg. 1991-ben az Eötvös Lóránd Díjjal tüntették ki. 1995-ben felterjesztették professzor emeritus cím elnyerésére.

 

1991-2009-ig a Tanszék vezetője Dr. Szalai József lett.

 2010-től a megváltozott kamarai követelmények és jogosultságokhoz igazodva Dr. Fodor Tamás és Dr. Andor Krisztián erőfeszítései révén létrejött a Tartószerkezet-tervező Szakmérnöki Továbbképzési Szak, ahol a Magyar Mérnöki Kamara követelményeit kielégítő képzésben vehetnek tészt a faszerkezet-tervező szakirányon végzett faipari mérnökök. A végzett hallgatók teljes tartószerkezeti spektrumot lefedő tartószerkezet-tervezői jogosultságot kaphatnak a megfelelő gyakorlat megszerzését követően.

 

2012-től az intézetigazgatói teendőket Dr. Andor Krisztián látja el.