Általános információk

TARTÓSZERKEZET-TERVEZŐ SZAKMÉRNÖKI TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

DIPLOMAVÉDÉS

 

2013. április 5-én Sopronban a B épület 6-os termében megrendezésre került az intézet gondozásában álló Tartószerkezet-tervező Szakmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak első turnusának diplomavédése. A szak szervezője: Dr. Fodor Tamás, Dr. Andor Krisztián.

Magyar Mérnöki Kamara tisztségviselőinek aktív közreműködésével olyan tantárgystruktúrát hoztunk létre, mely kipótolja a faszerkezet-tervező szakirányon végzett hallgatók képzését, mintegy alkalmassá téve őket akár acél-, vasbeton-, öszvér-, de nem utolsó sorban faszerkezetek tervezésére. Az itt végzett hallgató nem szokványos tartószerkezet-tervező lesz, hanem a szerkezettervező faipari mérnök egy olyan űrt tölthet ki a munkaerőpiacon és a szakembergárdában, mely korábban nem is létezett.

A védési bizottság tagjai:

elnök: Dr. Farkas György, egyetemi tanár (BME), VSZMB elnöke (MMK)

Dr. Dalmy Dénes, egyetemi docens (BME), Tartószerkezeti Tagozat, elnök (MMK)

Dr. Verőci Béla, c. egyetemi docens (BME)

Dr. Fodor Tamás, egyetemi docens (NYME, MMTI)

Dr. Andor Krisztián, egyetemi docens (NYME, MMTI)

Bátki Károly, tartószerkezet-tervező, szakértő

Tartószerkezet-tervező mérnökjelöltek és dolgozataik:

téma

Dr. Hantos Zoltán: Sportcsarnok RR tartóinak ellenőrzése

 Sportcsarnok RR tartóinak ellenőrzése

Horváth István: Tároló szín statikai ellenőrzése

 Tároló szín statikai ellenőrzése

Janik Bernadett Zsuzsanna: A szálas beton szerkezeti felhasználásának lehetőségei

 A szálas beton szerkezeti felhasználásának lehetőségei

Lugosi Péter: Acélszerkezetű ipari csarnok tervezése

 Acélszerkezetű ipari csarnok tervezése

Mentes Gábor: Bankszékház monolit vasbetonfödém tervezése

 Bankszékház monolit vasbetonfödém tervezése

Nágl Tamás Jenő: Faszerkezetű kilátó torony statikai ellenőrzése

 Faszerkezetű kilátó torony statikai ellenőrzése

Nemes Tamás: Acélszerkezetű raktárcsarnok tervezése

 Acélszerkezetű raktárcsarnok tervezése

Szikszay István: Lakóház monolit vasbetonfödém tervezése

 Lakóház monolit vasbetonfödém tervezése

Vida György:

Soproni Tűztorony tartószerkezeti megerősítésének kivitelezése

 

 

Mindenki sikeresen megvédte diplomadolgozatát.

A gyakorlat megszerzését követően a Magyar Mérnöki Kamara

teljes tartószerkezeti spektrumot lefedő tartószerkezet-tervező jogosultságára

pályázhatnak.

 Soproni Tűztorony tartószerkezeti megerősítésének kivitelezése

 

_________________________________________________________________________________________             

 

 

DR. RÓNAI FERENC

A MŰSZAKI TUDOMÁNY DOKTORA, NY. EGYETEMI TANÁR,

PROFESSZOR EMERITUS

80. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE

 

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

FAIPARI MÉRNÖKI ÉS ERDŐMÉRNÖKI KARA,

A MŰSZAKI MECHANIKA ÉS TARTÓSZERKEZETEK INTÉZET VEZETÉSÉVEL

 

„MECAHNIKA A FAIPARBAN”

 

CÍMMEL TUDOMÁNYOS ÜLÉST SZERVEZETT

 

 

2006. november 3-án rendezte meg a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományos ülését „Mechanika a faiparban” címmel Dr. Rónai Ferenc ny. egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, professzor emeritusz 80. születésnapjának tiszteletére.

             

Dr. Rónai Ferenc Professzor Úr életútja

 

1926. szeptember 21.-én született Nagyigmándon. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Komáromban végzi. 1944-ben a Bencés Gimnáziumban érettségizik. Felvételizik az akkor József Nándor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, Sopronban. 18 évesen besorozzák egy tüzér pótosztályhoz, amerikai fogságba kerül, ahonnan 1945 végén szabadul. 1946-ban kezdi el tanulmányait és 1950 novemberében végez, erdőmérnöki oklevéllel a kezében. Somogyba kerül, Kaposvárra Erdőtervezési Osztályra, ahol fél év után már egy mérőcsoport vezetője lesz. A háború itt is sok mindent tönkretett. Ezek helyreállításán dolgozik, főképpen geodéziával foglalkozik, hiányzó üzemtervi térképeket készítenek.

1952-ben visszahívják az egyetemre és tanársegéd lesz az Erdőfeltárási és Erdészeti Szállítástani tanszéken, amely akkor egy kerettanszék és 56 utáni időszakban Herpai Imrével ketten oktatnak nagy óraszámban  -még felsorolni is sok- tárgyakat: Mechanikát, Gépelemeket, Géptant, Vasútépítést, Útépítést, Hídépítést, Szállítástant, Vízgazdálkodást, Kötéldaruk-kötélpályák tárgyakat. 1961-ben egyetemi doktori címet szerez. Disszertációjának témája: Erdei makadámpálya felületének vizsgálata, különös tekintettel a korszerűsítésre. 1962-től a Faipari Mérnöki Kar megalakulásával, létrejön a Mechanika Tanszék, melynek alapító tanszékvezetője lesz. Kidolgozza a mechanika elméleti és gyakorlati oktatás tananyagát. Ezt nagyon gondosan és körültekintően teszi, felmérve a 60-as évek faipari gyakorlatának igényeit, neves vállalati szakemberekkel konzultálva és figyelembe véve, hogy a faipari mérnöki szak, olyan ipari szak, amely gépészeti másrészt építéstani-tartószerkezeti tárgyak megalapozását is szolgálnia kell. Hiszen ez adja a faipari mérnöki karon folyó mechanika oktatásnak speciális jellegét. Így lesz végül a mechanika a faipari mérnöki karon három féléves szigorlati tárgy. Közben nagy iramban beindulnak az ipari kutatások külső munkák keretében. Az 50-es, 60-as években zömmel tervező munkák voltak vállalatok illetve tervező irodai megbízás alapján. Ezek főképpen erdei utak, vasutak hídjaira terjedtek ki, de előfordultak közúti illetve vasúti hidak (összesen 24) tervezése is. Kutatásai nagy részét kezdetben az erdészeti gépesítéssel és anyagmozgatással összefüggő problémák mechanikai vonatkozásai képezték.

1968-ban kandidátusi fokozatot szerez. Disszertációjának témája a vontatásmechanika tárgykörébe tartozik. Kandidátusi értekezésének címe: Az erdőgazdasági kerekes vontatók üzemeltetésének néhány technikai kérdése. Minisztériumi megbízásból erdőgazdasági kerekes vontatók üzemeltetési paramétereinek meghatározására alkalmas módszer kidolgozását végzi el egy jobb üzemóra-kihasználás céljából. Optimális üzemeltetési jellemzőket, optimális vontatási sebesség és vontatmány nagyságot illetőleg a legkedvezőbb vontatási hatásfokot eredményező paramétereket határoz meg öt féle erdőgazdasági terepviszonyra vonatkozóan. Ezen kívül még a fadöntés mechanikai problémáival, ill. a motorfűrészek megjelenésével a vibrációs ártalmak vizsgálatával kapcsolatos bizonyos lengéstani vonatkozású kisebb volumenű kutatásokat is végez. Az erdészeti kutatások lecsengésével a 70-es évektől elkezdődtek a faipari jellegű kutatások. Előtérbe kerülnek az anizotrop mechanika keretében folyó szilárdsági vizsgálatok és a szerkezeti faanyag reológiai jellemzőinek a deformáció mértékét befolyásoló tényezőinek a vizsgálata. Ez egy nagyobb lélegzetű alapkutatás, amelyben több oktató részt vett és kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok folytak.

Folyamatos feladatának tekintette a tanszéki laboratórium fejlesztését. Az Országos Műszaki Fejlesztő Bizottság által kiírt pályázati támogatás révén sikerült beszerezni egy nyugat-német, elektronikus elven működő korszerű szilárdságvizsgáló berendezést. Ez a laboratórium fejlődött aztán a mai nemzetközi szempontból is elfogadható és jelentős Tartószerkezetek Laboratóriummá.

Kutatásait mindig a gyakorlati igények mozgatták

Faipari kutatásokat végez az Épület-Asztalosipari Vállalat és más vállalatok felkérései alapján. A Faipari Vállalat Központja bízta meg ablakszárny sarokkötésének mechanikai vizsgálatával. Erre a kutatásra egy kicsit bővebben kitérnék, mivel ez nemzetközi hírnevet hozott a professzor úrnak. Határozatlan jellegű zárt keretek sarokpontjainak nyomatékfelvétele döntő kérdés a keret merevsége szempontjából. A kettős ollóscsapos sarokkötésű ablakkereteket csillagszeggel rögzítették. Meg kellett vizsgálni, hogy az eddigi hagyományos, vagy a pneumatikus pisztolyokkal történő rögzítés ad-e nagyobb nyomatékot. A vizsgálatok eredményeképpen építették ki a pneumatikus rendszereket. Ezen kutatási eredményeket összefoglaló zárójelentésre figyelt fel Kollmann professzor úr a Faipari Mérnöki Karon tett látogatása alkalmával és felkérésére jelent meg a „Zárt keret mechanikai összehasonlító vizsgálata” című - első és egyedüli cikk a karról - az akkor legnevesebb  Holz als Roh- und Werkstoff-ban, mely nagy feltűnést keltett és ismertséget adott a szűkebb európai vasfüggönnyel zárt határokon kívül is: Berlin-Heidelberg-New York. S talán ez volt az alapja az 1977-es Wiscosin állambeli Forest Product Laboratory igazgatóhelyettese meghívásának és együttműködési ajánlattételének is, amelyet követően szakmai levelezés indult el.

1972-től két ciklusban a Faipari Mérnöki Kar Dékánja. Ebben az időszakban az ő nevéhez kötődik az üzemmérnöki 3 éves szak beindítása, megerősödése és tananyagfejlesztése. Majd 1981-től szintén két ciklusban Kutatási Rektorhelyettes. Akkoriban a faiparban komoly igény mutatkozott a nagyüzemi gyártás kapcsán felmerülő problémák megoldására és a Faipari Mérnöki Kar tanszékeitől is komoly fejlesztőmunkát illetve abban való részvételt igényelt. Fő feladata mindkét karon a vállalatok igényeinek a tanszékek felé való továbbítása, illetőleg a kutatások színvonalának emelése, a kutatási témák gondozása volt.

Közben természetesen lelkiismeretesen ellátja tanszékvezetői – ekkor már egyetemi tanár - és oktatói feladatait. Már írja a Műszaki Könyvkiadó Nívódíjas 1982-ben Somfalvi György társszerzővel megjelentetett „Fa tartószerkezetek. Tervezés, méretezés.” című könyvét. És még a könyv megjelenése előtt  ’81-ben fölkérést kap a New York-i Tudományos Akadémia tagságára. A minisztérium ezt nem támogatja, így ezzel a jelentős nemzetközi vonatkozású lehetőséggel nem tud élni.

Hat szakmai bizottság aktív tagja, amelyekből kiemelném a Faipari Tudományos Egyesületet, amelyben a „Faszerkezetek méretezés” című szabvány korszerűsítésére alakult bizottság Erőtani Albizottságának vezetője. A mai alkalmazásban lévő szabvány tulajdonképpen ezen átdolgozás eredményeként született meg.

Több mint 20 Nemzetközi Konferencián vesz részt előadásokkal Zólyomban, Dresdában, Varsóban, Rigában, Poznanban, Bécsben, illetőleg a Mechanikai Szekció Elnökségére is felkérik. A berlini konferencia első olyan nemzetközi faszerkezeti konferencia, melyre keleti – a vasfüggöny mögötti- és nyugati országokból is meghívtak kutatókat. Rónai professzor úr is kap meghívást és a „Korszerű faszerkezeti elemek méretezésével és a favédőszerek szilárdsági tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálatával” foglalkozó angol nyelvű előadása komoly érdeklődést keltett. Laboratóriumi vizsgálatok kapcsán a sűrűségfüggvény alakulásával volt igazolható a minősítő szilárdság értékének és ezzel a határfeszültségi értékeknek is a megváltozása. Ezen eredmények a szabványos előírásokba is bekerültek. Ezen kívül jelentős eredményeket ért el a fa és faalapú anyagok viszko-elasztikus viselkedésének vizsgálata, illetve az állapotváltozást befolyásoló egyéb tényezőknek a feltárása terén. Új módszert dolgozott ki faszerkezeti anyagok kúszásának előrejelzésére.

1990 tavaszán a Műszaki Tudományok Doktorává avatják. Akadémiai doktori értekezését a „Faipari termékek komplex szerkezeti felhasználásának néhány anyagtani összefüggése” címmel az adott szakterületet átfogó és fejlesztő műként írja meg, amelyben a faszerkezeti elemek méretezésének korszerűsítése kapcsán különös hangsúlyt kap a többrétegű rendszerek alkalmazása, az anizotrop jelleg figyelembevétele is. Továbbá a faszerkezeteknél különösen fontos deformációk alapjainak reológiai megfogalmazása, az időtől függő tulajdonságok elemzése révén a különböző igényszintű deformációk számítási alapelveit dolgozta ki.

Nagyon sok publikációja jelent meg: 3 disszertációt , 3 szakkönyvet, 7 db egyetemi jegyzetet és számos szakcikket írt.

A hallgatókkal való jó kapcsolata a hallgatók mechanikai témájú kutatások iránti érdeklődésében nyilvánult meg a leginkább. Szívesen dolgoztak a laborban a professzor úr irányításával és a Diákköri Konferenciákon szép eredményeket értek el, amely eredmények egyszerre jelentettek erkölcsi és anyagi elismerést számukra is. 1995 decemberében járt le - 65 éves korára való tekintettel - tanszékvezető egyetemi tanári megbízása. 1996-tól a Nyugat-Magyarországi Egyetem Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézetének emeritusz professzora. Munkásságának elismeréseként több kitüntetésben részesül (1991-ben Eötvös Lóránd díjat kap, 1997-ben Pro Silvicultura Arte Lignaria et Geodesia kitüntetésben részesül, illetve 1999-ben NYME Tiszteletbeli Doktora(Dr.h.c.) lesz).

2006 tavaszán a Faipari Mérnöki Kar Tanácsa és az Egyetemi Tanács felterjesztette 54 éves oktatói és kutatói munkássága elismeréseként és 80. születésnapja alkalmából Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt adományozására.

 

            Tudományos Ülés: előadók neve és előadásuk címe:

 

Dr. Szalai József: A faanyag anizotrop szilárdsága

Dr. Fodor Tamás: A végeselem-módszer tartószerkezeti alkalmazása

Dr. Csupor Károly: A faanyag reológiai tulajdonságai

Dr. Varga Mihály: Faporok mechanikája

Dr. Kovács Zsolt: Mechanika a faipari termékek tervezésében

Dr. Somfalvi György és Dr. Szabó Péter: Az Építéstani Tanszék által tervezett faépítmények

Dr. Molnár Sándor és Dr. Németh Róbert: Rónai Ferenc professzor tudományos munkásságának

           hasznosítása a faanyagismerettan oktatásában

Dr. Winkler András: Dr. Rónai Ferenc, kedves Professzorunk

 

            Az előadások alapján tisztán kiemelkedett a szervezők szándéka, azaz annak hangsúlyozása, hogy a mechanika mint alap- és alapozó tudomány minden szaktudománynak egyik igen fontos eszköze és a többi alaptudománnyal kiegészítve adják meg a mérnöki gondolkodásmód és szemlélet kialakításának lehetőségét.

            Rövid záróbeszéd elhangzása után az ünnepi tudományos ülés véget ért.

            Beszámolónk befejezéséül hadd közöljük még a Professzor Úrnak megfogalmazott jókívánságainkat:

 

Rónai Ferenc

 

professzor urat,

kollégánkat, tanítómesterünket és barátunkat

80. születésnapja alkalmából

nagy tisztelettel és szeretettel köszöntjük.

Kívánjuk, hogy hite, alkotó ereje győzzön minden nehézségen,

szerettei és barátai segítségével derűsen fogadja az élet

hétköznapjait is,

s még sokáig tanulhassunk  gazdag élettapasztalatából.

 

A Nyugat-Magyarországi Egyetem

Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézetének

munkatársai

 

 

 

A képek címei sorrendben:

 

1. Az ünnepelt, családja, az egyetem vezetősége és a közönség.

 

2. Faragó Sándor rektor üdvözlő beszéde.

 

3.Rónai professzor úr köszönő és élet-elemző beszéde.

 

4.A Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet közel 50 éves munkásságának bemutatása a Központi Könyvtárban. Az intézet oktatói által írt könyvek vitrine

 

5.Dr. Somfalvi György, egy „majdnem” professzor emeritusz előadása.

 

6.A Tudományos Ülés díszelnöke és tiszteletbeli elnöke.